A hínárirtás csapdája: Kevés tápanyag kevés növény – sok tápanyag sok növény
A sikeres hínárvágást követően a tó alig egy hét alatt erős algásodásba fordult át. Az iszapban rengeteg szervesanyag maradt — a hínár fizikai eltávolítása önmagában nem oldja meg a problémát.
Egy holtág esetében megtapasztaltuk, hogy a hínár fizikai eltávolítása önmagában nem oldja meg a problémát. Az egyesület tagjai emberfeletti energiákkal, de ügyesen kihasználva a csatorna jelleg előnyeit, sikeresen kitépték a hínár növényt a mederből. De az iszappal teli holtágban rengeteg szervesanyag maradt, ami gyorsan megtalálta az útját, hogy hasznosuljon: a sikeres hínárvágást követően a tó alig egy hét alatt erős algásodásba fordult át.
Itt kérték a segítségünket, és mint utólag kiderült, ezt jól tették. A megoldást a biológiai vízkezelés jelentette. Célzottan elkezdtük lebontani azt az iszapfelhőt, ami a plasztikus rétegben, az iszap és a víztest határán mozog a leginkább, és ahonnan az algák számára fontos tápanyagok javarészt kioldódnak. Miután ezt lebontottuk, az algásodás mértéke az első kezeléstől számított 2 héten belül optimalizálódott.
Csatornákat nagyon hatékonyan lehet kezelni, mert a kijuttatás is nagyon fókuszált tud lenni, de minden alkalommal meglep minket is, hogy milyen gyors eredményeket lehet elérni csatornákban és holtágakban.
A tanulság: A tüneti kezelés helyett a probléma gyökerét, az iszapban lévő tápanyag-utánpótlást kell megszüntetni. A tó iszaptalanítása biológiai úton sokszor a leghatékonyabb fegyver az algásodás megelőzésében.
Köszönjük, hogy időt szántál erre a gondolatra, bízunk benne, hogy a te tavadnál is segít elkerülni ezt a gyakori hibát!